Az ellátás biztosításának legköltségesebb és nélkülözhetetlen eleme a készletezés. A kedves vevő kívánságainak kielégítéséhez mi magunk is vevőként lépünk fel az alapanyagok vagy szolgáltatások piacán. A készletgazdálkodás az, ahol az autód kereke az úttal találkozik, ezen keresztül tudsz csak az ellátási lánc útján haladni. Valójában ez a feladat nem könnyű, időt, energiát, tudást és nem utolsósorban kreativitást igényel ez a néha vért izzasztó, de kifizetődő tevékenység. Lássuk ezeket!
1/6 Forecasting - előrejelzés
Az előrejelzés a jövőbeli igények számszerűsítésének a folyamata. A forecasting a legbonyolultabb, legpontatlanabb, ugyanakkor a legjövedelmezőbb készletgazdálkodási tevékenység. Ha azt hiszed, hogy nektek nem kell előrejeleznetek, akkor nagyon tévedtek. Mindenki végez jövőre vonatkozó becslést, még akkor is, ha nem is tudsz erről. Az üzleti világ baromi sok időt és pénzt invesztál arra, hogyan reagáljon az ismeretlenre, más szóval hogyan tudja az ismeretlent ismertté konvertálni. Minél nagyobb részét tudod az ismeretlen változóidnak ismert változókká alakítani, annál kifizetődőbb a forecasting-ba fektetett időd és pénzed.
Az előrejelzésnek végtelen számú technikája van, kezdve a legegyszerűbb periodikus átlagolástól az összetett indexáláson át a kvalitatív módszerekig. Ha lesz rá időm, akkor szentelek egy elég részletes posztot a forecastingról.
2/6 Safety stock - biztonsági készletezés
Miért van szükséged biztonsági készletre? Mondhatnád azt, hogy a már említett ismeretlen változók miatt, azonban ez így ebben a formában nem igaz. Ha igaz lenne, miből állapítanád meg, hogy mennyi biztonsági készletet kell tarts, hiszen azt sem tudod, mi az az ismeretlen, amiért azt tartani akarod, nem? Sokkal precízebb megfogalmazás az, hogy azért tartasz biztonsági készletet, mert tudod, hogy bizonyos események be fognak következni, csak azt nem tudod, hogy mikor. Itt kanyarodunk vissza az előrejelzéshez - minél pontosabban tudod a jövőbeli eseményeket előrejelezni, annál kevésbé vagy biztonsági készlettartásra szorulva. A biztonsági készlettel kapcsolatos számítási módszertan alapvetően az előrejelzési technikákon alapszik, ellentétben azonban az igény abszolút nagyságának meghatározásán, itt inkább az igény változékonyságát próbáljuk számszerűsíteni és azokhoz valószínűségeket rendelni. Már sejtheted, hogy a leghatékonyabb safety stock számítások a statisztikai módszertanon alapulnak. Ne aggódj, lesz még erről is szó.
3/6 Lot sizing - Rendelési tételnagyság
A lot sizing esetében arról döntesz, hogy mennyit vegyél vagy gyárts akkor, amikor venni vagy gyártani szeretnél valamit. A rendelési tételnagysággal kapcsolatos számítások inkább pénzügyi számítások, melyben azt nézed meg, melyik az a mennyiség, melynek megrendelése/legyártása a legkevesebb költséggel jár a vállalatnak. Az egyik leghíresebb ilyen számítás a gazdaságos rendelési tételnagyság (EOQ) kiszámításának képlete, mely megmondja, mekkora mennyiségnél egyenlítődik ki a vállalat megrendeléssel (order costs)és készlettartással (carrying costs) kapcsolatos költségei. Valamennyi rendelési tételnagysággal kapcsolatos kalkuláció az EOQ technika finomítgatása.
4/6 Beszerzés/Utánrendelés - Ordering/Replenishment
Nos, ellentétben az eddigiekkel, ez az a készletgazdálkodási tevékenység, mellyel a legtöbb vállalat valóban foglalkozik... Itt valóban érezzük, hogy "csinálunk valamit", ráadásul folyamatosan, így ez a tevékenység igényli a legtöbb erőforrást is. A beszerzés fogja az előrejelzett és az aktuális igényt, a biztonsági készletet, a rendelési tételnagyságot és az aktuális készletet, és ezek alapján kiszámolja, miből mennyit kell venned (vagy gyártanod vagy mozgatnod raktárból a termelésbe stb) Ennek módja szintén változó, az állandó újrarendelési ponttól (reorder point) kezdve a kanban rendszeren át az MRP/DRP-ig vállalatról vállalatra megtalálhatóak ezek divatos, preferált vagy kevert változatai. Azt már kevesebben tudják, hogy ezeknek az amúgy egyszerű technikáknak a hatékonysága az eddig említett faktorok pontosságán múlik. Ha nincs pontos előrejelzésed az igényről, pontatlanul határozod meg a biztonsági készletet és/vagy az utánrendelési tételnagyságot, nincs az az MRP vagy kanban technika, mely ezek után hatékony segítséget tud neked nyújtani.
5/6 Készletpontosság - inventory accuracy
A készletadatok fizikai és rendszerbeli egyezősége teszi lehetővé, hogy készletgazdálkodási döntéseid pontosak és a megfelelő időben történnek. Amit itt fontos megemlíteni, az az, hogy mivel abszolút pontosság nem létezik, a készletek pontosságának relatíve magas szintje érdekében fel kell állítani a megfelelő folyamatokat és rendszereket, melyek megmondják, hogy egy tranzakciót mikor és hogyan kell könyvelned. Mielőtt továbbmennék, mi az a tranzakció? Alapvetően a tranzakció alatt minden olyan eseményt értek, mely megváltoztatja a rendszerbeli készletadataidat. Ilyenek például, amikor bevételezel egy bejövő árut, polcra helyezed a raktárban, kiadod a termelésnek, lekönyveled a selejtet, készre jelented a készárut, vagy egyszerűen megnyitsz egy beszerzési vagy gyártási megrendelést (purchase or production order). Tranzakció az is, amikor megváltoztatsz egy termékhez kapcsolt törzsadatot, ha annak leadtime-jában vagy ABC kódjában változás áll be. A vállalatod készletgazdálkodási politikájában világosan benne kell lennie, (1) ki hajthat végre (2) milyen típusú tranzakciót, (3) hogyan és (4) mikor kell ezeket végrehajtani, (5) ki hagyja ezeket jóvá és (6) ki, (7) milyen rendszerességgel kell ezeket leellenőrízze.
6/6 Készletgazdálkodási elemzés - Inventory analysis
Az inventory analízis az, melyre a legkevesebb figyelmet szentelünk. A legtöbb vállalatnál ez kimerül a teljes készletértékben (inventory valuation), szállítási pontosságban (on time delivery) vagy készletforgási sebességben (inventory turn). Ahhoz, hogy a készletedet megfelelően kezeld, meg kell értened a karakterisztikáit. Hány alkatrészkódot kell kezelned? Melyek ezek közül azok, melyek a legnagyobb volument jelentik? Mennyiségben? Értékben? Mely tételek nem mozogtak az elmúlt három hónapban? Fél évben? Évben? Mi vezetett mára obszolenssé vált alapanyagok megvásárlásához? Mekkora a heti/havi selejtképződésed termékcsalád alapján? Milyen pontos a készleted? Mekkora extra költséget okoz a készletpontatlanság a vállalatnak? Milyen gyakran futsz bele alapanyaghiányba? Mi ennek az oka? Mekkora a készleted nagysága (1) commodity alapján, (2) vevőnként, (3) beszállítónként, (4) beszerzőként? Ezek csak példák arra, milyen kérdéseket tégy fel magadnak, amikor döntesz készletgazdálkodást érintő kérdésben. Az elemzés segít, hogy jobb döntéseket hozz és olyan kérdéseket tegyél fel, melyek lehet, hogy eszedbe sem jutottak volna.
Hamarosan fejest ugrok a témákba, amint rendszereztem magamban a hozzávalókat...
Utolsó kommentek